Ebook: Stephen W. Hawking: Élete a tudomány

Mikor Stephen Hawkingot 1991 elején kisebb közúti baleset érte Cambridge ÁA belvárosában, tizenkét órán belül az összes amerikai televíziós társaság felhívta Hawking kiadóját, a Bantamet, hogy a részletek felől informálódjon. Az a tény, hogy csupán jelentéktelen sérüléseket szenvedett, és alig néhány nap múlva már újra az íróasztalánál ült, senkit nem érdekelt. De hát Stephen Hawkinggal kapcsolatban minden hírértékű. Ilyesmi a világ összes tudósa közül csakis vele történhetett meg. Eltekintve attól, hogy a fizikusokról mindenki azt gondolja, különböznek a többi emberi lénytől, nincs is még egy élő tudós, aki olyan híres lenne, mint Stephen Hawking.
Stephen Hawking azonban nem szokványos tudós. Könyve, Az idő rövid története világszerte több millió példányban kelt el - efféle adatokkal legfeljebb a Jeff- rey Archer vagy Stephen King kaliberű írók büszkélkedhetnek. A dolgot az teszi még inkább megdöbbentővé, hogy Hawking művének témája olyannyira eltér a normális elalvás előtti olvasmányokétól, hogy az ember azt hinné, az átlagolvasót az ilyesfajta szöveg tanulmányozásának gondolata is az önnön mérhetetlen tudatlansága miatti kétségbeesésbe kergeti. Hawking professzor könyve mégis óriási sikert aratott, és nevét ismertté tette világszerte. A professzor valamilyen módon kiiktatta, semlegesítette az előítéleteket, és közvetlenül a laikusok elé tárta ezoterikus elméleteit.
Stephen Hawking története azonban nem Az idő rövid történetével kezdődött, és nem is azzal végződött. Elsősorban - és ez a legfontosabb - nagyszerű tudós. Már rég az elméleti fizika nagyjai közé tartozott, amikor a nagyközönségnek még fogalma sem volt arról, hogy a világon van. Tudományos pályafutása több mint huszonöt éve vette kezdetét, amikor a Cambridge Egyetemen belefogott kozmológiai kutatásaiba.
E huszonöt év alatt mindenkinél többet tett azért, hogy minél jobban megismerhessük és megérthessük a Világegyetemet. A fekete lyukak, valamint az Univerzum eredetének és természetének feltérképezése területén végzett elméleti munkáját forradalminak is nevezhetjük.
Miközben pályája meredeken ívelt felfelé, olyan családi életet élt, amely az emberek nagy többségétől éppoly távol áll, mint a munkája. Huszonegy éves korában megtudta, hogy mozgatóideg-sorvadásban szenved, és élete jókora részét kerekes székben töltötte. Nem hagyta azonban, hogy betegsége hátráltassa munkájában, tudományos előmenetelében. Mi több, sokak szerint így, hogy megszabadult a mindennapok szokványos feladataitól, kötelezettségeitől, jobban koncentrálhat munkájára, mint ha egészséges lenne.
Stephen Hawking nem szeret beszélni betegségéről, és még kevésbé magánéletéről. Úgy véli, hogy az embereknek elsősorban mint tudósra kell rá gondolniuk, másodsorban mint egy népszerű ismeretterjesztő mű írójára, és végül mint egy minden lényeges szempontból normális emberi lényre, akinek ugyanolyanok a vágyai, késztetései, álmai és érvényesülési törekvései, mint bárki másnak. E kötetben igyekeztünk a professzor kívánságait tiszteletben tartva egy olyan ember portréját megrajzolni, akit a sors rendkívüli tehetséggel áldott meg, ám ettől még ugyanolyan ember, mint mi, többiek.
Oly módon próbáltuk bemutatni Hawking professzor életét és munkásságát, hogy az olvasó két különböző szempontból ismerhesse meg mindkettőt. Természetesen akadnak elkerülhetetlen átfedések a történetben, de reméljük, ez segít elhelyezni a tudományt az emberi környezetben, segít megmutatni, hogy Stephen Hawking szemében tudomány és élet elválaszthatatlan.

Michael White, Oxford
John Gribbin, Lewes

1991. július