Ebook: A lehetetlen fizikája
Author: Michio Kaku
- Year: 2010
- Publisher: ATTRAKTOR Könyvkiadó Kft.
- Language: Hungarian
- mobi
Ha egy ötlet első látásra nem tűnik képtelenségnek, akkor nem is érdemes foglalkozni vele.
ALBERT EINSTEIN
Lehetséges lesz-e majd egyszer, hogy keresztülsétáljunk a falon? Csillagközi űrhajókat építsünk, amelyek a fénynél nagyobb sebességgel száguldanak? Olvassunk mások gondolataiban? Láthatatlanná váljunk? Gondolataink erejével megmozdítsunk tárgyakat? Testünket egyik pillanatról a másikra máshová továbbítsuk a világűrön keresztül? Gyermekkorom óta izgattak ezek a kérdések. Sok más fizikushoz hasonlóan annak idején engem is megigézett az időutazás, a sugárfegyverek, az erőterek, a párhuzamos univerzumok és az ehhez hasonló dolgok lehetősége. A varázslat, a fantázia és a tudományos-fantasztikus irodalom volt képzeletem hatalmas játszótere. Ezzel kezdődött életre szóló kapcsolatom a lehetetlennel. Emlékszem, amikor a jó öreg Flash Gordon tévébeli visszatérését néztem. Minden szombaton ott ültem a készülék előtt, és figyeltem Flash, dr. Zarkov és Dale Arden kalandjait és káprázatos, futurisztikus technikai eszközeiket: a rakétahajókat, a láthatatlanná tevő pajzsokat, a sugárfegyvereket és az égen lebegő városokat. Soha ki nem hagytam volna egyetlen folytatást sem. A sorozat egy teljesen új világot nyitott ki számomra. Beleborzongtam a gondolatba, hogy egyszer majd rakéták indulnak az idegen bolygókhoz, és felderítik különös felszínüket. Vonzottak ezek a fantasztikus találmányok, és tudtam, hogy sorsomnak valahogyan össze kell fonódnia a tudomány csodáival, amelyeket a sorozat felvonultatott. Mint kiderült, nem voltam egyedül. Sok elismert tudós eredetileg a tudományos-fantasztikus irodalomnak köszönhetően kezdett érdeklődni a természettudományok iránt. Edwin Hubble, a híres csillagász elragadtatással olvasta Verne Gyula műveit. Verne regényeinek hatására félbehagyta ígéretesen induló jogászi pályafutását, és apja kívánságának ellenszegülve tudományos pályára lépett. Végül ő lett a XX. század legjelentősebb csillagásza. Carl Sagan, az ismert csillagász és sikerkönyvek szerzője képzelőerejét Edgar Rice Burroughsnak John Carter Marson játszódó kalandjait elbeszélő regényei lobbantották lángra. John Carterhez hasonlóan Sagan is arról álmodott, hogy egy napon felfedezheti a Mars homokját.
lehetetlen tanulmányozása Különös, de a lehetetlen komoly tanulmányozása gyakran nyitott meg új és teljesen váratlan területeket a tudományban. Így például az 'örökmozgó' évszázadokon át tartó, sok csalódást keltő és hiábavaló keresése nyomán jutottak a fizikusok arra a következtetésre, hogy ilyen szerkezetet lehetetlen építeni, ami viszont elvezetett az energiamegmaradás törvényéhez és a termodinamika három főtételéhez. Az örökmozgó hiábavaló keresése tehát segített feltárni a termodinamika új területét, ami viszont a gőzgép, és ezen keresztül a gépek korának és a modern ipari társadalomnak az alapját jelentette. A XIX. század végén a tudósok 'lehetetlennek' gondolták, hogy a Föld kora több milliárd év. Lord Kelvin egyszerűen kijelentette, hogy az olvadt Földnek 20-40 millió év alatt kellett kihűlnie, jóllehet ez ellentmondott a geológusok és a darwinista biológusok megfigyeléseinek, akik szerint a Föld több milliárd éves lehet. A lehetetlen végül mégiscsak lehetségesnek bizonyult, amikor Marie Curie és mások munkássága nyomán felfedezték a nukleáris kölcsönhatást, és bebizonyosodott, hogy a radioaktív bomlás hője valóban évmilliárdokon keresztül olvadt állapotban tudta tartani a Föld magját. Ha nem foglalkozunk a lehetetlennel, mi láthatjuk kárát. Az 1920-as és 1930-as években Robert Goddardot, a modern rakétatechnika atyját sokan bírálták, akik úgy gondolták, hogy a rakéták soha sem juthatnak ki a világűrbe. Tevékenységét gúnyosan Goddard bolondságának nevezték. A New York Times szerkesztői 1921-ben heves kirohanást intéztek dr. Goddard munkássága ellen: 'Goddard professzor nem ismeri a hatás és az ellenhatás közötti kapcsolatot, mint ahogy azt sem tudja, hogy a vákuumnál valamivel jobb közegre van szükség, amelynek ellenében a hatás kifejthető. Úgy tűnik, még azokkal az ismeretekkel sincs tisztában, amelyeket nap mint nap oktatnak minden középiskolában.' A szerkesztők szerint a rakéta nem lehetséges, mert a világűrben nincs levegő, aminek ellenében a rakéta működni tudna. Sajnálatos módon csak egy olyan politikai vezető akadt, aki meglátta a lehetőséget Goddard 'lehetetlen' rakétáiban - Adolf Hitler. A II. világháborúban a Németország által lehetetlenségük ellenére kifejlesztett V-2 rakéták halált és pusztítást zúdítottak Londonra, és kis híján térdre kényszerítették Angliát.
A lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományos felderítése - a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tevő köpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben. Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközök, amelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait - és korlátait. Lenyűgöző és gondolatébresztő beszámolójában elmagyarázza: - Miként lehet képes az optika és az elektromágnesség (az elektrodinamika) tudománya a fénnyel körbekerültetni egy tárgyat, ahogy a patak körülfolyja a sziklát, és ezáltal a "folyás irányában'" elhelyezkedő megfigyelő számára láthatatlanná tenni a tárgyat. - Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig. - Miként válhat egyszer majd lehetségessé - az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva - az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis. - Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivel, noha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni.
Ne felejtsd el ellenőrizni a mintaképeket, mielőtt letöltöd !
http://pics.coldline.hu/pics/2258453-20160625-0bgoZk.jpg
http://pics.coldline.hu/pics/2258455-20160625-v1hYmP.jpg
http://pics.coldline.hu/pics/2258456-20160625-WNtoA9.jpg
http://pics.coldline.hu/pics/2258457-20160625-boXffy.jpg
http://pics.coldline.hu/pics/2258458-20160625-GZShtZ.jpg
ALBERT EINSTEIN
Lehetséges lesz-e majd egyszer, hogy keresztülsétáljunk a falon? Csillagközi űrhajókat építsünk, amelyek a fénynél nagyobb sebességgel száguldanak? Olvassunk mások gondolataiban? Láthatatlanná váljunk? Gondolataink erejével megmozdítsunk tárgyakat? Testünket egyik pillanatról a másikra máshová továbbítsuk a világűrön keresztül? Gyermekkorom óta izgattak ezek a kérdések. Sok más fizikushoz hasonlóan annak idején engem is megigézett az időutazás, a sugárfegyverek, az erőterek, a párhuzamos univerzumok és az ehhez hasonló dolgok lehetősége. A varázslat, a fantázia és a tudományos-fantasztikus irodalom volt képzeletem hatalmas játszótere. Ezzel kezdődött életre szóló kapcsolatom a lehetetlennel. Emlékszem, amikor a jó öreg Flash Gordon tévébeli visszatérését néztem. Minden szombaton ott ültem a készülék előtt, és figyeltem Flash, dr. Zarkov és Dale Arden kalandjait és káprázatos, futurisztikus technikai eszközeiket: a rakétahajókat, a láthatatlanná tevő pajzsokat, a sugárfegyvereket és az égen lebegő városokat. Soha ki nem hagytam volna egyetlen folytatást sem. A sorozat egy teljesen új világot nyitott ki számomra. Beleborzongtam a gondolatba, hogy egyszer majd rakéták indulnak az idegen bolygókhoz, és felderítik különös felszínüket. Vonzottak ezek a fantasztikus találmányok, és tudtam, hogy sorsomnak valahogyan össze kell fonódnia a tudomány csodáival, amelyeket a sorozat felvonultatott. Mint kiderült, nem voltam egyedül. Sok elismert tudós eredetileg a tudományos-fantasztikus irodalomnak köszönhetően kezdett érdeklődni a természettudományok iránt. Edwin Hubble, a híres csillagász elragadtatással olvasta Verne Gyula műveit. Verne regényeinek hatására félbehagyta ígéretesen induló jogászi pályafutását, és apja kívánságának ellenszegülve tudományos pályára lépett. Végül ő lett a XX. század legjelentősebb csillagásza. Carl Sagan, az ismert csillagász és sikerkönyvek szerzője képzelőerejét Edgar Rice Burroughsnak John Carter Marson játszódó kalandjait elbeszélő regényei lobbantották lángra. John Carterhez hasonlóan Sagan is arról álmodott, hogy egy napon felfedezheti a Mars homokját.
lehetetlen tanulmányozása Különös, de a lehetetlen komoly tanulmányozása gyakran nyitott meg új és teljesen váratlan területeket a tudományban. Így például az 'örökmozgó' évszázadokon át tartó, sok csalódást keltő és hiábavaló keresése nyomán jutottak a fizikusok arra a következtetésre, hogy ilyen szerkezetet lehetetlen építeni, ami viszont elvezetett az energiamegmaradás törvényéhez és a termodinamika három főtételéhez. Az örökmozgó hiábavaló keresése tehát segített feltárni a termodinamika új területét, ami viszont a gőzgép, és ezen keresztül a gépek korának és a modern ipari társadalomnak az alapját jelentette. A XIX. század végén a tudósok 'lehetetlennek' gondolták, hogy a Föld kora több milliárd év. Lord Kelvin egyszerűen kijelentette, hogy az olvadt Földnek 20-40 millió év alatt kellett kihűlnie, jóllehet ez ellentmondott a geológusok és a darwinista biológusok megfigyeléseinek, akik szerint a Föld több milliárd éves lehet. A lehetetlen végül mégiscsak lehetségesnek bizonyult, amikor Marie Curie és mások munkássága nyomán felfedezték a nukleáris kölcsönhatást, és bebizonyosodott, hogy a radioaktív bomlás hője valóban évmilliárdokon keresztül olvadt állapotban tudta tartani a Föld magját. Ha nem foglalkozunk a lehetetlennel, mi láthatjuk kárát. Az 1920-as és 1930-as években Robert Goddardot, a modern rakétatechnika atyját sokan bírálták, akik úgy gondolták, hogy a rakéták soha sem juthatnak ki a világűrbe. Tevékenységét gúnyosan Goddard bolondságának nevezték. A New York Times szerkesztői 1921-ben heves kirohanást intéztek dr. Goddard munkássága ellen: 'Goddard professzor nem ismeri a hatás és az ellenhatás közötti kapcsolatot, mint ahogy azt sem tudja, hogy a vákuumnál valamivel jobb közegre van szükség, amelynek ellenében a hatás kifejthető. Úgy tűnik, még azokkal az ismeretekkel sincs tisztában, amelyeket nap mint nap oktatnak minden középiskolában.' A szerkesztők szerint a rakéta nem lehetséges, mert a világűrben nincs levegő, aminek ellenében a rakéta működni tudna. Sajnálatos módon csak egy olyan politikai vezető akadt, aki meglátta a lehetőséget Goddard 'lehetetlen' rakétáiban - Adolf Hitler. A II. világháborúban a Németország által lehetetlenségük ellenére kifejlesztett V-2 rakéták halált és pusztítást zúdítottak Londonra, és kis híján térdre kényszerítették Angliát.
A lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományos felderítése - a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tevő köpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben. Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközök, amelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait - és korlátait. Lenyűgöző és gondolatébresztő beszámolójában elmagyarázza: - Miként lehet képes az optika és az elektromágnesség (az elektrodinamika) tudománya a fénnyel körbekerültetni egy tárgyat, ahogy a patak körülfolyja a sziklát, és ezáltal a "folyás irányában'" elhelyezkedő megfigyelő számára láthatatlanná tenni a tárgyat. - Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig. - Miként válhat egyszer majd lehetségessé - az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva - az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis. - Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivel, noha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni.
Ne felejtsd el ellenőrizni a mintaképeket, mielőtt letöltöd !
http://pics.coldline.hu/pics/2258453-20160625-0bgoZk.jpg
http://pics.coldline.hu/pics/2258455-20160625-v1hYmP.jpg
http://pics.coldline.hu/pics/2258456-20160625-WNtoA9.jpg
http://pics.coldline.hu/pics/2258457-20160625-boXffy.jpg
http://pics.coldline.hu/pics/2258458-20160625-GZShtZ.jpg
Download the book A lehetetlen fizikája for free or read online
Continue reading on any device:
Last viewed books
Related books
{related-news}
Comments (0)