Ebook: A tizenharmadik törzs

Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten.
Természettudományos és pszichológiai tanulmányait Bécsben végezte. Húszéves korában különböző nyugati lapok tudósítója volt a Közel-Keleten, Párizsban, Berlinben, a Szovjetunióban és Spanyolországban; itt a polgárháború alatt a köztársasági oldalról tudósított. Francóék elfogták. Több hónapos fogság után nemzetközi tiltakozásra elengedték; 1939-40-ben francia fogolytáborban volt. Belépett a francia idegenlégióba, majd Angliába szökött és csatlakozott a brit hadsereghez Mint sok más értelmiségi a harmincas években Koestler is az egyetlen lehetőséget a fasizmussal szemben a Szovjetunióban látta, ezért 1931-ben belépett a Kommunista Pártba. Az 1938. évi "tisztogatások" Moszkvában kiábrándították. Korábbi könyvei akkori tapasztalatait dolgozzák fel. (Sötétség délben)
A második világháború után felvette a brit állampolgárságot, könyveit 1940 után angolul írta. Londonban élt, gyakran adott elő amerikai egyetemeken.
1968-ban megkapta a Sonning-díjat a koppenhágai egyetemen és számos más irodalmi és polgári kitüntetést.
1983-ban halt meg.
Koestler  ebben a könyvében  kétségbe vonja a középkori  zsidó  történelem nyugatról  kelet  felé  irányuló nagy exodusát, és a keleti zsidó közösségek eredetét a 740 tájékán zsidó vallásra − egyistenhitre − áttért kazároktól eredezteti, tagadva ezzel a nyugati és a keleti zsidóság közös gyökereit. Ezzel párhuzamosan viszont állítja, hogy a honfoglalás előtti időktől lenne datálható a magyarság − ekkor még magyar törzsek − és a 'nem zsidó' zsidó közösségek együttélése.  Fejtő Ferenc szerint  A tizenharmadik törzs Koestler honvágyának allegorikus kifejeződése.  De akár így van, akár   pedig  nem,   az   ereiben   csordogáló  vér   összetételére  vonatkozó   kérdést konzekvensen   elutasító   és   a  megközelítés   szabadságát  magának  mindenkor követelő Kostler nem kevés elégtétellel írhatta le a következőket: 'Ha beigazolódnék,  hogy ez a valóság,  akkor az olyan kifejezés,  hogy 'antiszemitizmus', elvesztené értelmét, mert olyan tévedésen alapszik, amiben egyaránt osztozik a gyilkos és az áldozat.  A kazár birodalom története,  amint  a múlt homályából lassanként felmerül, kezd a legkegyetlenebb tréfának tűnni, amilyent a történelem valaha is űzött.'