Ebook: Al-Quran - Korán

Idők változnak, de Allah kinyilatkoztatásai ugyanazok maradnak. Az eltelt 1400 évben semmit nem változtak, azonban a szavak értelme és magyarázatok mindannyiszor a helyet, az időt és a kommentátor felkészültségét tükrözik.

A 21-ik század globalizálódó világában a mi Szent Könyvünk még az előzőekhez képest is több iránymutatást ad. Évek múltak el, a történelem tanulságokkal szolgált, a tudomány új jelenségeket tisztázott, ami bővebb magyarázatot ad a verseknek, melyek a mi írástudatlan prófétánk (béke reá) számára megnyilatkoztak a sivatag közepén tizennégy évszázaddal ezelőtt. Ez valóban egy csoda. Abban az időben az emberek a szavakat fogadták el, de ma ott van a lehetőség azok értelmének befogadására is. Lehet, hogy 2-300 év múlva még ennél is többet értenénk. Ez egy alázatos kísérlet azoknak, akik hisznek Allahban és az Ő Időtlen Igazságában.

Hogy olvassuk a Koránt?

A Szent Korán 114 Szúrából (fejezet) és ezeken belül számos áyából (vers) áll. A 21-ik század emberének Koránt olvasni nem könnyű. Nemzedékünk minden áyát, vagy Szúrát akkor akar teljesen megérteni, amikor olvassa. A Korán esetében ez nem lehetséges.

1. Minden aya egy bizonyos esemény alkalmából nyilatkoztatott ki. Az adott esemény ismerete nélkül az olvasó a szöveg megértésében eltévelyedhet. Ezért megkísérlünk annyi történelmi és autentikus irodalmi hátteret adni, amennyit csak lehet.

2. Számtalanszor előfordul, hogy egy aya egy másik összefüggésben tér vissza. Ezért senki sem adhat specifikus értelmezést egy áyának az első alkalommal. Lehet, hogy az egész szövegen túl kell lennünk ahhoz, hogy megkapjuk, mire vonatkozik az adott aya. Ha egy sejtet kiveszünk egy emberből, nem mondhatjuk arra, hogy ember. Bizonyos körülmények között egy sejt is képes különböző szöveteket differenciálni. Az aya is hasonló. Nem adhatunk magyarázatot egy ayara sem úgy, hogy kiszakítjuk azt a szövegkörnyezetéből. Ugyanaz az aya mást jelenthet más Szúrákban, ahogy egy sejt is egy adott környezethez alkalmazkodik.

3. Történelmünk rövid és nem fedeztük fel a világot. Minél többet felfedezünk belőle, annál többet értünk. Ne feledjük: ez Allah Könyve, Aki minden időkre nyilatkozta azt ki. Agyunk viszont mindig a történelmi idő-, és földrajzi hely-határok között működik, melyek gondolkodásunkat meghatározzák. Néhány aya vonatkozásában lehet, hogy még nem jött el az idő azok befogadásához.

Az Al-Kahf (Barlang) Szúra (18. fejezet) elbeszéli Mózes történetét, amikor ő még nem állt készen a spirituális tanok befogadására. Nehéz próba elé állt. Allah tette próbára állhatatosságát, türelmét és kiállását. Mózes különböző eseményeken kellett, hogy átmenjen anélkül, hogy felfogná azok értelmét. Ezek az események azonban, később mind valós értelmet nyertek. Ezek az áyák a türelemről és a végső megértés reményéről szólnak. Ez az út az, ami által legalább egy kis részét felfoghatjuk a mi Örök Urunk Útmutatásának.

Mi a különleges ebben a fordításban és magyarázatban?

Első alkalommal történik, hogy ugyanaz a személy kétszer fordítja le a Szent Koránt. Harmincas éveimben jártam, amikor először lefordítottam.

Mozgalmas életem volt. Amikor a hatvanas éveimhez közeledtem, elhatároztam, hogy még egyszer nekikezdek és magyarázatokat is írok. Érdekes, az élet mennyire meg tudja változtatni az áyák értésének érzését. Bizonyos, hogy jó döntés volt. Más az, ha valaki nekiáll egy szöveg lefordításának, egyik oldalt a másik után, magyarázatokat tanulmányoz, könyveket olvas hozzá, melyek az áyákhoz fűződő történelmi eseményeket tisztázzák, vagy az, ha Iszlám tanulmányokat folytatva és a Koránt már bizonyos fokig ismerve, egy életet leélve, az áyák érettebbé válnak a tudatában és újból nekiáll a fordításnak.

Szintén érdekes, mennyire tudta megváltoztatni az agy, egy életet felölelő időszakot követően, a megértést. Ha valaki fiatal, a politika, a jelen körülményei, jelentősen befolyásolják azt a "szűrőrendszert" melyen a szavak és mondatok áthaladnak. Amikor valaki eléri azt a kort, amely inkább a halálhoz áll közelebb, akkor függetlenedik az evilági értéstől és inkább az egyetemes felfogás irányába törekszik.

Könyvek és magyarázatok számos véleménynek nyitnak utat. Néhány kommentátor a zsidókat és keresztényeket helyezi központba a tettek miatt, melyeket elkövettek, pl.: szövetség megszegése, Próféták megölése, Istenkáromlás a szentháromság tana, ill. a miatt, hogy Jézust Istennek tartják, stb. Ezek a kommentátorok az érveiket politikusként alkalmazzák, akik ellenséget akarnak kreálni a zsidókból, vagy keresztényekből. Ha ezt teszik, akkor miért nem vádolják a muszlimokat, akik nagyobb bűnöket is elkövettek az emberiséggel szemben az Iszlám nevében? Nem gondolom, hogy a zsidó, keresztény, vagy muszlim fogalmának ilyen értelmezése igazságra vezet. Az utalások értése ennél általánosabb felfogást igényel. Ha Káin megölte Ábelt, akkor nem kreálhatok Káinból ellenséget. A valós jelentés az, hogy az irigység, ill. emberölés általában véve hatalmas bűn és küzdenünk kell, hogy elkerüljük. Nem tudunk olyan következtetéseket levonni a Korán áyáiból, hogy a zsidók és keresztények általában véve vádolhatóak a bűneik miatt. Ez egy előítélet. A jelentés általánosabb: a szövetség megszegése, emberölés, különösen, ha ők üzenetet közvetítettek, vagy bármilyen koncepció hordozói voltak, vagy ítélkezni emberek felett, üldözni, kínozni őket saját extrémizmusunk miatt, hatalmas bűn. Úgy gondolom, ezt mondja Allah Könyve. A bűn ellen figyelmeztet és nem az emberek ellen.